Felső gerinc kezelése
A csontritkulás osteoporosis első sorban a középkorú és idős nőket, valamint az idős férfiakat érinti.
Csontritkulás a csontsűrűség vizsgálati értékeket tekintve a T-score pontozás -2,5 alatti értékénél áll fenn. Főként nőknél menopauza után célszerű időszakosan csontsűrűségvizsgálatot osteodenzitometriai vizsgálat végezni annak érdekében, hogy a szövődmények elkerülésére a lehető legjobb felső gerinc kezelése adjuk meg az időben kezdett, megfelelő anti-osteoporotikus kezeléssel.
A csontsűrűség T-score pontozásánál -2 alatti érték esetén x nagyobb a csonttörés esélye balesetben, mint a normál csontozatúak körében. Milyen eséllyel fordul elő újabb csigolyaösszeroppanás, ha már egy kialakult? Egy törés kialakulás esetén annak felső gerinc kezelése esélye, hogy egy újabb csigolya összeroppanjon 5x-ösre nő. Két csigolya összeroppanása után a következő csigolyatörés esélye 12x-sre nő. Ennek az az oka, hogy a csigolya összeroppanásával az legtöbbször ék alakúvá válik, így az adott csigolya feletti gerincszakasz előrébb dől, mint korábban.
A gerinc egyensúlyvonala előrébb kerülvén, a csigolyatesteken nem megfelelő helyen húzódva át, azok túlterhelődéséhez, összeroppanásához vezethet. Milyen terhelés, baleset esetén léphet fel a csigolyaösszeroppanás csontritkulás mellett? A csontritkulás mellett minimális sérülés esetén, vagy akár egy nagyobb tárgy megemelése, vagy előre hajolt törzzsel végzett emelés során felléphet a csigolya összeroppanása.
Milyen tüneteket okoz a csigolyaösszeroppanás? Első sorban helyi fájdalmat okoz a csigolya összeroppanása. Tehát a megroppant csigolya és környezete fájdalmas, hogyan kell kezelni a kéz ízületeit érzékeny lehet. Ugyanakkor a fájdalmak távolabbra is húzódhatnak, mind az izmok, azok pólyájának túlterhelődése, illetve beidegzési sajátságok miatt.
Például hát, derék átmenetbeni csigolya megroppanásakor jóval lejjebb a derékban, akár a keresztcsont felett is jelentkezhet fájdalom. A fájdalom döntően terhelésre fokozódik, azaz üléskor, álláskor mozgáskor, fekve pedig enyhül, szűnik.
Sokan számolnak be olyan érzetről, mintha egy a derekukban érzett roppanás érzet után nem tudnák megtartani a törzsüket álló helyzetben. Súlyosabb esetben a csigolya deformációja a megroppant csigolya által határolt, gerinccsatornából ki és belépő idegeknek helyet adó csatornák foramen intervertebrale beszűkülését, illetve a gerinccsatorna beszűkülését eredményezheti.
Így ideggyöki, gerincvelői, otthoni gerinckezelés idegrosti megnyomódás léphet fel attól függően, hogy melyik csigolya roppant összemelyek idegrendszeri funkciócsökkenést, illetve adott gyök mentén kisugárzó fájdalmat okozhat. A csigolya deformációja, összeroppanása vezethet a gerinc jelentős mértékű szöglettöréséhez, hétköznapi megfogalmazással púposodást okozva lásd gerincegyensúly.
A törés eredményezhet instabil állapotot is a gerincben, mely a fájdalom kívül azzal járhat, hogy a még ép idegrendszeri funkciókat is veszélyezteti. Milyen további hatása lehet a csigolyaösszeroppanásnak? A háti gerincgörbület fokozódásával, vagy az ágyéki gerincszakasz görbületi ívnek csökkenésével a törzs előre dől, felső gerinc kezelése súlyvonal előre helyeződik.
Ez további csigolyák összeroppanását eredményezheti, illetve kopásos folyamatok felgyorsulását és a gerincet álló helyzetben függőlegesen tartó izmok túlterhelődését, elfáradását, következményes derékfájdalommal lásd gerincegyensúly.
Melyik szakaszon fordul elő leggyakrabban csontritkulásos csigolyaösszeroppanás? A hát és derék átmenetben háti 12 és ágyéki csigolyákon Milyen módon kerül kivizsgálásra a csigolyaösszeroppanás? A felső gerinc kezelése és CT vizsgálatok alapján, ha csak nem áll rendelkezésre az összehasonlítás alapjául szolgáló, nem túl régen készült felvétel, akkor sok esetben nem lehet megmondani, hogy a törés felső gerinc kezelése.
A törés egyértelmű frissessége MRI alapján állapítható meg ezt mutatja be a következő ábrasor. Az a képen két összeroppant csigolyára mutatnak a nyilak egy oldal röntgenképen. Kell-e operálni a csontritkulás miatt összeroppant csigolyát?
A csontritkulás talaján összeroppant csigolya a kenőcs kézízületekre esetben idővel spontán, azaz magától is összeforr igaz deformált alakban.
Milyen nem sebészi kezelési lehetőség van?
A gerinc ortopédiai betegségei
Rövid ideig tartó ágynyugalom, melyet megfelelő fájdalomcsillapítás mellett mobilizáció követ, felső gerinc kezelése. Külső rögzítés alkalmazható fűző. Időszakosan röntgennel kontrollálandó a törés alakulása. Amennyiben nem volt ismert a csontritkulás, úgy mielőbb csontsűrűség vizsgálat indokolt és csontritkulást gátló gyógyszeres kezelés elindítása javasolt. Hónapok alatt a törött csigolya éles fájdalom a lábak ízületeiben. Mikor lehet szükség műtéti beavatkozásra a csontritkulás talaján létrejött csigolyaösszeroppanás kapcsán?
Akkor, ha a fájdalmak tolerálhatatlanok, tehát a konzervatív, azaz a nem sebészi kezelés kudarca esetén. Neurológiai eltérés törés miatt kialakult idegelem megnyomódása, következményes funkciócsökkenéssel esetében.
Fáj a nyaka, dereka?
Súlyos fokú deformitás esetén, amennyiben az jelentős fájdalommal vagy idegrendszeri eltéréssel társul. Milyen műtéti kezelési lehetőség van? Vertebroplasztika Amennyiben a fájdalomcsillapítás a cél, jelentősebb deformitáskorrekcióra nincs szükség, sem az idegelemek felszabadítására, akkor a legegyszerűbb beavatkozás a vertebroplasztika.
A vertebroplasztika a csigolyába folyékony halmazállapotban való stabilizáló anyag befecskendezését jelenti, mely esetén a befecskendezett anyag szétterül a csontgerendák közt mintha egy barlangrendszert töltenénk felmajd megköt és stabilizálja a törtdarabokat.
Végeredményben ez egyrészt stabilitást nyújt, másrészt csökkenti ennek következtében a fájdalmat. A befecskendezés vagy helyi érzéstelenítésben, vagy altatásban szokott történni.
A beavatkozáshoz, hason fekvő helyzetben, egy kb. Ez az anyag a legtöbb esetben polymethylmetacrilát PMMA. Ilyen anyagot 50 éves kor felett szokás alkalmazni. Tehát a kyphosis, azaz a gerinc oldal irányból való szemlélésekor látható előre való görbülésének korrekcióját, plasztikáját célzó beavatkozás a kyphoplasztika.
Ez a beavatkozás akkor lehetséges, ha igazán friss a törés és még mobilis a megrogyott zárólemez. Kyphoplasztika sematikus ábrája Felső gerinc kezelése gerincstabilizáció A csavaros rudas rögzítésre akkor lehet szükség osteochondrosis 2.
szakasz csigolyaösszeroppanás esetén, amikor jelentős mértékű a törés által okozott deformitás vagy instabilitás illetve, ha az idegelemek felszabadítására is szükség van mely önmagában fokozhatja a törés által okozott instabilitást és a vertebroplaszika, kyphoplasztika nem adna kielégítő stabilitást. Külön említendők azok az esetek, amikor nem egy egyszerű csigolyaösszeroppanásról van szó, hanem a csontritkulással bíró beteg esetében nagyobb energiájú baleset eredménye a csigolyatörés.
Ilyen esetekben soksor a vertebroplasztika vagy kyphoplasztika önmagában nem elegendő és nagyobb stabilitást adó rögzítésre lehet szükség. A csavaros-rudas rögzítésnek több féle technológiája van.
- Kenőcs ujjízületek kezelésére
- Ellenkező esetben akár tartós bénulás is kialakulhat.
A lényege, hogy a törött és a környező csigolyákba csavarokat vezetünk, majd azokat rudakkal kötjük össze. Így a törött csigolyát áthidalva stabilizáljuk azt. A megritkult csontállományban való rögzítés kihívások elé állítja az orvosokat és nem minden esetben oldható meg! Vannak speciális csavarok, melyek menetszáma a különböző részein eltér.
A magasabb menteszámú azaz sűrűbb menetű résszel fokozható a ritkult állományú csigolyában a csavar stabilitása. A csavarok stabilitása úgy is fokozható, hogy a csigolyatestbe ugyanúgy hátulról bevezetésre kerül a csavar, mint a szokványos módon, de elől a csavar hegye átüti a csigolyatest elülső falát, így két falban rögzülve a csavar szintén stabilabb, mintha a rutin módon csak egyik falon menne be a csavar és a vége a megritkult állományú csigolyatestben végződne.
A két falban tartó csavaros rögzítést bicorticalis rögzítésnek hívják. Az is egy stabilizálási lehetőség, hogy a vertebroplasztikához hasonló módon csontcementet fecskendezünk a csigolyatestbe, majd utána csavarjuk be a csavart a cementtel töltött csigolyába.
Léteznek egyéb speciális csavarok, melyek csigolyatestben levő vége szétnyitható, de ilyeneket Magyarországon nem alkalmazunk.
Szükség szerint a törött csigolyát pótolni is kellhet, melyhez különböző csigolyapótló prothesisek alkalmazhatóak. Csigolyatest pótlással járó, csontcementtel erősített csavaros-rudas rögzítés ágyéki csigolya törésére mutat a nyíl a képen. Milyen jellemző komplikációja, szövődménye lehet a csigolyatest feltöltésének?
Nyaki ideggyöki bántalom
A PMMA-val történő beavatkozás hátránya az lehet, hogy a megtöltött csigolya keményebbé vállhat, mint a fájdalomcsillapító vállfájdalmakra, így azok összeroppanhatnak. További hátránya lehet, hogy reoperáció szükségessége esetén az eltávolítása igen nehézkes, sok esetben csak a megtöltött csigolyával együtt tehető meg.
Ha a csontcement a törött csigolyából a szomszédos porckorongba lép ki, azt túl keménnyé teheti és a szomszéd csigolya könnyebben összeroppanhat. Ha az elvezető vénák mentén lép ki, akkor egyrészt elsodródhat a szív, onnan pedig a tüdő felé, abban embolizációt okozva, azaz apró darabok érelzáródást okozhatnak a tüdőben, mely a gázcserében okozhat gondot, illetve megnövelve a szív ellenállását, amikor a tüdő fele pumpálja a vért, végeredményben légzési, keringési elégtelenséghez vezethet.
Végül pedig a csontcement kiléphet az ereken és a törvonalakon át a gerinccsatornába, gyökcsatornába, ott megnyomva az idegképleteket. Ilyen esetben a kifolyt és megszilárdult csontcement eltávolítása válhat szükségessé a gerinccsatornából, nyílt műtét során. Meddig jön szóba vertebroplasztika vagy kyphoplasztika elvégzése a törés után?
Vertebroplasztika 6 hónapig elvégezhető a törés után. Kyphoplasztika általában maximum 3 hónapig a törés után végezhető el. Mennyi ideig kell a vertebroplasztika után a felső gerinc kezelése tartózkodni, milyen hosszú a lábadozás?
A befecskendezett csontcement pár felső gerinc kezelése alatt megköt, utána a beteg felkelhet, terhelés stabil. A fájdalmak a beavatkozást követően gyorsan enyhülnek. Ezzel együtt természetesen fájdalomcsillapítóra még szükség lehet és a fájdalmak is lehet, hogy fokozatosan, lassan enyhülnek.
Lényegében a beavatkozás egynapos sebészet keretein belül elvégezhető. A beavatkozás napján, vagy másnap végzett kontroll röntgenfelvétel után a páciens távozhat. A továbbiakban a konzervatív kezelésnél alkalmazott gyógytornára szükség van.
A kyphoplasztikára is ez vonatkozik. A csavaros-rudas stabilizációval járó nagyobb műtétek már általában hosszabb lábadozást, felépülést igényelnek, mely a törés típusától, a műtét kiterjedtségétől, az életkortól, a biológiai állapottól nagyban függenek. Forduljon hozzám bizalommal.
